A Századvég szakértői a Kontextus podcastben és az M5 közszolgálati csatorna Ez itt a kérdés műsorában fejtették ki az EU-t sújtó energiakrízis részleteit.
Elhibázott zöld forradalom, a megújuló energiatermelés fetisizálása és a buta atompánik kellettek ahhoz, hogy az EU nyugati felét masszív áremelkedés és energiakrízis érje el.
A dolog érdekessége, hogy a hazai baloldali ellenzék ugyanazokat a hibákat követné el idehaza is, amelyektől Nyugat-Európa jelenleg szenved.
Az európai energiapiacot rekordmagas energiaárak, üzembezárások és ellátási nehézségektől való félelem jellemzik.
Mi vezetett idáig és merre van a kiút? Kifizetődő-e az ideológia-vezérelt klímapolitika?
Megoldás-e a lakossági terhek további növelése?
Ezekről és még sok mindenről másról beszélgetett Tóth Máté energiajogásszal és Hárfás Zsolt atomenergia szakértővel Megadja Gábor és Dr. Hortay Olivér.
Az M5 Ez itt a kérdés műsorában ugyanezt a témát járták körbe a műsor meghívott szakértői.
A nyugati médiában ritkán olvasható, reális információkon, nem pedig abszurd vágyálmokon alapuló propagandacikk jelent meg a spanyol El Pais lapban.
Egy, a lap által megszerzett észt elemzés szerint brutális a különbség a tüzérségi eszközök és a kilőtt lövedékek számában.
Míg Oroszország naponta 40-50 ezret használ fel, addig az ukrán hadsereg 5-6 ezret.
Egy ukrán őrnagy a lapnak úgy fogalmazott, még az általuk ellőtt mennyiség is azt jelenti, hogy pár hónap alatt elhasználnak annyit, mint például Franciaország évek alatt.
Miközben számos ország már a lehetőségein túl kimerítette a rendelkezésre álló tüzérségi készleteit, az EU arra szólítja őket, biztosítsanak újabbakat Ukrajnának.
Ezek az országok már vonakodnak teljesen lemeríteni a stratégiai raktárkészleteiket, de a NATO is nyugtatta a védelmi minisztériumaikat: fogadják el a kisebb készleteket, és figyelmen kívül hagyhatják a maguk számára felállított készletezési követelményeket.
Oroszország közben a cikk szerint naponta ellövi a havi európai termelési ütemnek megfelelő tüzérségi lőszermennyiséget.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint a lakossággal meg kell fizettetni az energiahordozók piaci árait, és az iparnak kell kedvezményeket nyújtani.
Minden eddiginél részletesebb interjút adott Seymour Hersh újságírólegenda az Északi Áramlat felrobbantásáról az amerikai szuverenista-baloldali JACOBIN magazinnak.
Hersh beszél az akció pontos körülményeiről, és arról is, személyesen zavarja, hogy a CIA nem az amerikai alkotmánynak hanem "a koronának" felel [a mindenkori amerikai elnöknek].
A tényfeltáró újságíró szerint akik csővezeték-építéssel foglalkoznak, azok pontosan ismerik az Északi Áramlat felrobbantásának történetét.
Ő nem tőlük hallotta ezt a sztorit, de amikor ellenőrizte azt, akkor szembesült azzal, hogy a csővezeték-építők mind ismerték ezt a sztorit.
Az interjúban azt mondja, magas rangú amerikai titkosszolgálati vezetők megdöbbentek azon, hogy Biden eldöntötte, az Északi Áramlat I-II. felrobbantásával "erre a télre hidegben hagyja Németországot".
Hersh szerint az Északi Áramlat I-II. felrobbantására azért került sor, hogy Nyugat-Európa, és különösen Németország ne farolhasson ki Ukrajna fegyveres támogatásából.
"Förtelmes" Németországot és Európát "hidegben tartani" egy olyan háború miatt, amit nem nyerhetnek meg.
Ez nem csupán Hersh véleménye, hanem elmondása szerint az amerikai szolgálati vezetőké is.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése több mint 14 ezer ukrán menekültet kérdezett meg tíz európai országban.
Az eredmények azt mutatják: Németországban a legmagasabb, 42 százalékos azoknak a menekülteknek az aránya, akik a befogadó országban szeretnének maradni.
A nyelvtanfolyamokon is különösen gyakran vesznek részt ebben az országban. Ezzel szemben Németország a munkaerő-piaci integráció tekintetében a sereghajtó.
