A Századvég szakértői a Kontextus podcastben és az M5 közszolgálati csatorna Ez itt a kérdés műsorában fejtették ki az EU-t sújtó energiakrízis részleteit.
Elhibázott zöld forradalom, a megújuló energiatermelés fetisizálása és a buta atompánik kellettek ahhoz, hogy az EU nyugati felét masszív áremelkedés és energiakrízis érje el.
A dolog érdekessége, hogy a hazai baloldali ellenzék ugyanazokat a hibákat követné el idehaza is, amelyektől Nyugat-Európa jelenleg szenved.
Az európai energiapiacot rekordmagas energiaárak, üzembezárások és ellátási nehézségektől való félelem jellemzik.
Mi vezetett idáig és merre van a kiút? Kifizetődő-e az ideológia-vezérelt klímapolitika?
Megoldás-e a lakossági terhek további növelése?
Ezekről és még sok mindenről másról beszélgetett Tóth Máté energiajogásszal és Hárfás Zsolt atomenergia szakértővel Megadja Gábor és Dr. Hortay Olivér.
Az M5 Ez itt a kérdés műsorában ugyanezt a témát járták körbe a műsor meghívott szakértői.
Bár a dollárbaloldal és a propagandamédiája azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy mi élünk a legborzalmasabb országban, ezt a baloldali hazugságot is cáfolják a számok és a tények.
2022 novemberében továbbra is a magyarok fizették a legkevesebbett a gázért és a villamosenergiáért.
Eközben Berlinben 27, Londonban pedig 25 százalékkal emelkedett a földgáz ára, de már az októberi ár sem volt alacsony.
Novemberben a berlini gázár tízszerese volt a magyarnak, a bécsi a tizenkétszerese.
A villamosenergia ára is változott európai nagyvárosokban, Londonban 12, Párizsban 11, Prágában pedig 10 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, igaz, több északi államban viszont csökkent valamelyest.
A károgó propagandamédia mindig azzal érvel, hogy bezzegnyugaton a fizetések is sokkal magasabbak, így tulajdonképpen ott az energia még olcsóbb is, mint idehaza.
Ahogyan a dollárbaloldalnak, úgy nekik sincsen igazuk: vásárlóerő-paritáson számolva is az egyik legjobb helyzetben vannak a magyar fogyasztók.
Könnyű belátni, Prágában nem keresnek nyolcszor, Berlinben tízszer, Bécsben pedig tizenkétszer többet, mint Magyarországon.
Márpedig a gázárak a cseheknél nyolcszor, a németeknél tízszer, az osztrákoknál pedig tizenkétszer magasabbak, mint Magyarországon.
Geoffrey Roberts brit történész a háború okairól és indítékairól beszélt egy dán portálnak.
A neves brit a Hitler-Sztálin paktum, és a sztálini Szovjetunió elismert kutatója.
Álláspontja szerint Putyin úgy érezhette, sarokba szorították, ezért megelőző háborút kell indítania, hogy Ukrajna ne fenyegethesse NATO-tagként egy NATO-Oroszország háborúval.
E fenyegetés legutolsó momentuma a történész szerint az lehetett, hogy Zelenszkij taktikai atomfegyverek beszerzéséről beszélt a 2022 februári, müncheni biztonsági konferencián.
A történész szerint Putyin ezt nem hagyhatta, mert létében fenyegetve érezte e törekvés miatt Oroszországot.
Mindemellet úgy érvel, az ukrajnai háború a történelem "legelkerülhetőbb háborúja" lett volna.
Német mintára sarcolná meg a háztartásokat és az embereket a brüsszeli Bizottság, pont úgy, ahogyan karácsony is belengette korábban.
Márpedig Németországban jelenleg a CO2-adó része a 111 Ft/kwh árú áramárnak, az üzemanyagoknak, és július 1-től az otthonok fűtésére használt gáznk vagy tüzelőolajnak is.
Minden egyes német jelenleg olyan 200-250 ezer forintos klímaadót- és járulékot kénytelen fizetni évente.
A Századvég közzétett állásfoglalásában elutasítja a brüsszeli terveket, és azt is megírták, miért.
Szerencsére a magyar kormány is józan és realista, így Gulyás Gergely bejelentette, a kormány nem támogatja ezt a brüsszeli elképzelést.
