- Márki-Zay Péter szerint az Orbán-kormány rosszul tette, hogy csökkentette a lakossági energiaárakat.
- Pedig ennek köszönhető, hogy a magyarok az egyik legolcsóbb áram- és gázárat fizetik jelenleg Európában.
- És ennek köszönhető az is, hogy amíg Európában súlyos ellátási zavarokról szólnak a hírek, Magyarország ellátása biztonságos és olcsó maradt.
Az áraknak kell takarékosságra ösztönözni az embereket - jelentette ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Márki-Zay Péter a lakossági energiaárak kapcsán is a baloldal és Brüsszel álláspontját képviseli. Minden megnyilatkozásával a piaci árak fogyasztókra hárításáért száll síkra.
A baloldali miniszterelnök-jelölt kijelentette: az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket. A baloldal miniszterelnök-jelöltje csak azért nem akar a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, mert abba azonnal belebukna.
"Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyugdíjat" – fogalmazott Márki-Zay Péter a hvg.hu és a Greenpeace közös, Klímaválasztás 2022 című online vitaműsorában közvetlenül a baloldali előválasztás második fordulóját megelőzően.
Az október 14-i műsorban a végül a baloldal közös miniszterelnök jelöltjévé avanzsált politikus akkori riválisának, Dobrev Klárának azt is megjegyezte, hogy "a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni".
Márki-Zay szerint azzal, hogy az Orbán-kormány 2010-hez képest csökkentette a lakossági energiaárakat, a rezsit, annak "iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is." "Az olcsó energia, a rezsicsökkentés is egyébként, az túlfogyasztáshoz vezet" – fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester, aki azt is hozzátette: hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az áremelkedéseket, mert "végül mindent a fogyasztó fizet".
Márki-Zay szerint az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket, ezzel a baloldal miniszterelnök jelöltje a lakossági energiaárak tekintetében is a Gyurcsány vezette szivárványkoalíció kottájából játszik. A baloldali képviselők egy-két hónapja is arról beszéltek, hogy a 2010 előtti Gyurcsány–Bajnai-korszakhoz hasonlóan – a brüsszeli ajánlásoknak megfelelően – liberalizálni kell az energiaárakat, és a piac után kell igazodni.
A baloldal vezető ereje, a DK elnöke a rezsicsökkentést "hülyeségnek" nevezte egy, az Origónak 2014-ben adott interjúban.
Ugyanabban az évben Gyurcsány egy szegedi lakossági fórumon így fogalmazott: "Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon."
Az akkor LMP-s, most Momentum-közeli Szél Bernadett áremelkedést jelentő piaci árakat akart. "Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni" – mondta a politikus.
A baloldal és Brüsszel követeléseinek veszélyére Orbán Viktor egy októberi videójában is felhívta a figyelmet.
A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés eltörléséével ugyanolyan ütemben növekednének a magyar energiaárak is, mint a nyugatiak, ez két-háromszoros emelkedést jelentene ágazattól függően.
Amennyiben visszatérnénk a 2010 előtti piaci energiaár-szabályozáshoz, akkor egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer, éves szinten 360-400 ezer forinttal költene többet rezsire.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az energiaszektorban a piaci árakat követő nyugat-európai államokban Brüsszel elhibázott klímavédelmi politikája is tehet a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedéséről.
A miniszterelnök erről így nyilatkozott: Ők csináltak egy kalkulációt arra, hogyan alakul majd az ár a következő időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak, meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kellene lennünk. – Komoly szakmai hibát követtek el. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás – emelte ki.
Orbán Viktor szerint a megoldás a következő lenne: vissza kell vonni ezeket a lakosságot terhelő döntéseket, a klímavédelem költségeit pedig a klímaromboló nagy cégekkel kell megfizettetni.
Márki-Zay azt sem veszi figyelembe, hogy a rezsiárak tartós csökkentése mellett a kormány több hullámban indított már napelem-pályázatokat. Legutóbb pár hete, ennek során 100%-os vissza nem térítendő támogatás mellett korszerűsíthetik fűtéseiket és áramellátásukat a családi házban élők.
Energiapolitikai szempontból életveszély jelenleg a klímaintézkedésekbe burkolt brüsszeli és a német álláspont képviselete: azok az országok, amelyek vakon követték a brüsszeli ukázokat az energiapiacon, jelenleg nagyon súlyos energiakrízist élnek ált.
Németországban a világ legdrágább áramárát fizetik a fogyasztók, és megháromszorozódott a magyarhoz képest korábban is kétszeres gázár. De Romániában is elszálltak a gázárak, olyannyira, hogy Temesvár az utóbbi hetekben fűtés nélkül maradt, a kórházak is.
S miközben energia- és földgáz-hiány sújtja a kontinenst, az európai csővezetékek szolgáltatói sosem látott extraprofitot könyveltek el ebben a félévben a földgáz szállításán.
