- A Kormányinfón beszélt erről Gulyás Gergely.
- Azt is elmondta, Magyarország megvétózza a brüsszeli klímaterveket, mert az jelentős rezsiemelkedéssel járna a magyaroknak.
Európai uniós kormányülés volt, ennek apropója, hogy ma kezdődik az európai uniós csúcs, mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón.
Az elmúlt hónapokban drámai módon megnőttek az energiaárak. Ennek több oka is van, a legfőbb ok azonban az, hogy az európai Bizottság meggondolatlan energiapolitikát folytat, minden terhet a lakosságra helyezne, így Magyarországon kívül minden európai országban nőttek a rezsiárak.
Jelenleg Magyarországon fizet a lakosság legkevesebbet a gázért és az áramért.
Összehasonlításképp a berlinieknek háromszor annyit kell fizetniük az áramért. Magyarország úgy látja, és kitart álláspontja mellett, hogy az energiaárak szabályozásának tagországi hatáskörben kell maradni, mert Brüsszel klímavédelem címén erőltette a hagyományos energiatermelés leépítését.
Legkésőbb idén tavasszal már érezhetők voltak ennek negatív következményei, több országban is kifogytak az energiatározók. Az Európai Bizottság továbbra sem ismeri el a hibáját, és továbbra is olyan javaslatokat tesz, amelyek tovább fokoznák a rezsikrízist. A V4-es államok vétózni fognak, egyetlen olyan brüsszeli javaslatot sem fogadnak el, amely a lakosságot hozná hátrányos helyzetbe a rezsikérdésben.
386 ezer forinttal fizetnének többet a magyar lakosok évente, ha a baloldal és Brüsszel nyomására bevezetnék az uniós piaci energia árakat. Brüsszel 2035-ig be akarja tiltani a benzines és a dízelautókat, de a kitűzött dátum nem tartható addig, amíg a multinacionális vállalatok mindenféle következmények nélkül szennyezhetik a környezetet.
Migrációs ügyben Magyarországnak javaslatai is vannak, Brüsszelnek pedig alapvetően változtatnia kell álláspontján. Nem büntetnie, hanem támogatnia kellene azokat az országokat, amelyek meg akarják védeni határaikat, mivel nemcsak a saját országhatárokat védik, hanem az uniós határokat is.
Magyarország azt szeretné elérni, hogy úgy módosítsák a jogszabályokat, hogy visszaállítsák a tranzitzónákat, nőtt ugyanis a migrációs nyomás.
Míg tavaly 27 881 ember próbált bejutni az országba, addig idén már 91 590-en próbáltak átjutni a magyar határon.
A V4-ek is támogatják a szigorú migrációs politikát, és a cseh rendvédelmi erők is részt vesznek a magyar védekezésben. 588 milliárd Eurót fizetett Magyarország határvédelemre, míg Brüsszelből csak 7 milliárd Eurót kapott.
A lengyel alkotmánybírósági döntésről azt mondta Gulyás Gergely, hogy tiszteletben kell tartani az alkotmánybíróság döntését, mert ez a jogállam alapelve. A Európai Bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jognak nincs minden esetben elsőbbsége, mert ezt semmilyen uniós szerződés nem tartalmazza.
A miniszter felidézte, hogy mind a francia, a cseh, a német, a spanyol alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy az uniós jognak összhangban kell lenni a nemzeti szuverenitásokkal, és nem sérülhet a nemzeti alkotmányos identitás. A lengyel alkotmánybírósági döntés tehát nem egyedi. Ékes bizonyítéka a kettős mércének a lengyelek támadása, és világos, hogy csak azok szólalhatnak meg az unióban, akik föderalista álláspontot képviselnek.
