- Az Európai Uniós GDPR-rendeletre hivatkoznak Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is megkezdte a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a budapesti kormány új jogszabályával kapcsolatban, amely szigorítja a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények büntetését, és tiltja az LMBTQ-ideológia terjesztését az iskolákban és általában a gyermekek körében. Az Ursula von der Leyen elnök által aláírt nyilatkozatban a Bizottság azzal fenyegetőzik, hogy "minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál" az EU alapvető értékeinek, például az egyenlőségnek a védelmére - tudósít az rmx.news portál.
A közleményben az is szerepel, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen az egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban, mégpedig azon panasz alapján, amely szerint a lengyel hatóságok nem válaszoltak teljes körűen és megfelelően a Bizottság vizsgálatára az úgynevezett "LMBT-ideológiamentes övezetekről" szóló, állítólag egyes lengyel régiók és önkormányzatok által elfogadott határozatokkal kapcsolatban. A Bizottság két hónapot ad a két tagállamnak a válaszadásra, ellenkező esetben az Európai Unió Bíróságához fordul.
A magyar gyermekvédelmi törvényt illetően Brüsszel azt kifogásolta, hogy a magyar kormány nem adott elegendő magyarázatot arra, hogy az LMBTQ-tartalmak miért lehetnek károsak a gyermekek jólétére vagy érdekeire. Ennek következtében a Bizottság szerint a jogszabály sérti az EU Alapjogi Chartáját: 1. cikk (emberi méltóság), 7. cikk (magánélethez és családi élethez való jog), 8. cikk (GDPR adatvédelem), 11. cikk (véleménynyilvánítás és tájékoztatás szabadsága) és 21. cikk (diszkrimináció tilalma).
A korábbi panaszok mellett Brüsszel aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az új törvény tiltja a gyermekek szexuális felvilágosításában alkalmazott olyan gyakorlatokat, amelyek a születési nemtől eltérő szexuális identitást, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást népszerűsítenék.
A Bizottság szerint ez sérti a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtását, és sérti az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, mivel megtiltja a más tagállamokból származó kiskorúaknak más szexuális irányultságot bemutató tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását.
A gyakorlatban ez a rendelkezés megakadályozza, hogy a nemi és szexuális felvilágosítással foglalkozó külföldi nem kormányzati szervezetek és aktivisták közvetlenül vagy digitális forrásokon keresztül magyar gyermekekhez jussanak.
Az új gyermekvédelmi törvénynek a Bizottság jogsértési listáján szereplő másik pontja az a szakasz, amely előírja, hogy a gyermekek elleni szexuális bűncselekményekért elítélt személyek személyes adatainak birtokában lévő hatóságoknak át kell adniuk személyes adataikat az arra jogosultaknak.
Véleményük szerint a törvény sérti az uniós GDPR-jogszabályokat, vagyis a szexuális ragadozók anonimitáshoz és személyes adataik védelméhez való jogát.
Röviden, a Bizottság a GDPR jelenlegi jogszabályait használja fel arra, hogy megakadályozza a szexuális bűnözők adatbázisának létrehozását, amely számos más országban, például az Egyesült Királyságban már bevett gyakorlat, és amely lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy nyomon kövessék az elítélt gyermekmolesztálókat, és megakadályozzák, hogy kiskorúak által látogatott létesítmények közelében tartózkodjanak.
Lehet azzal érvelni, hogy a magyar kormánynak kellő gondossággal kellett volna eljárnia, és megfelelő tudományos tanulmányokat készítenie érvelése alátámasztására, mondván, hogy a fejlődő fiatalok szexuális és nemi identitásába való ilyen beavatkozás károsíthatja a mentális egészségüket.
Léteznek olyan tanulmányok, amelyek a transznemű gyermekek körében a szorongás, az önkárosítás, az öngyilkosság vagy a depresszió megnövekedett szintjét mutatják, és a hasonló releváns adatok összegyűjtésének előfeltétele kellett volna lennie a jelenlegi törvények megfogalmazásának. Ehelyett a magyar kormány a nyugati társadalmak társadalmi és kulturális összeomlásának jeleit vette kiindulópontnak a gyermekeket védő új jogszabályok megfogalmazásakor. Bár szándékaik jók voltak, kitették magukat az LMBTQ támogatóinak lehetséges támadásainak, amint azt a jelenlegi kötelezettségszegési eljárás is mutatja.
Az Európai Parlament és a Bizottság tagjai azonban nem teszik fel maguknak a kérdést, hogy ha az EU emberi jogi chartájának számos cikke jogi akadályt jelent a hatékony gyermekvédelmi eszközök kialakításában, akkor nem kellene-e ezeket módosítani annak érdekében, hogy a kiskorúak biztonsága elsőbbséget élvezzen, ahelyett, hogy az elkövetők és jogi képviselőik ilyen jogszabályok mögé rejthetik bűneiket.
Ha az EU alapvető jogi kereteit megváltoztathatatlannak és a legkiszolgáltatottabbak - a feltétlen védelmet érdemlők - érdekei fölött állónak kell nyilvánítani, akkor elkerülhetetlen, hogy a tagállamok nemzeti szinten saját jogi védekezésük kiépítéséhez folyamodjanak.
