- Német mintára sarcolná meg a háztartásokat és az embereket a brüsszeli Bizottság, pont úgy, ahogyan karácsony is belengette korábban.
- Márpedig Németországban jelenleg a CO2-adó része a 111 Ft/kwh árú áramárnak, az üzemanyagoknak, és július 1-től az otthonok fűtésére használt gáznk vagy tüzelőolajnak is.
- Minden egyes német jelenleg olyan 200-250 ezer forintos klímaadót- és járulékot kénytelen fizetni évente.
- A Századvég közzétett állásfoglalásában elutasítja a brüsszeli terveket, és azt is megírták, miért.
- Szerencsére a magyar kormány is józan és realista, így Gulyás Gergely bejelentette, a kormány nem támogatja ezt a brüsszeli elképzelést.
Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a közösség megemelt klímaambícióinak elérését célzó jogszabályalkotási javaslatcsomagját. A dokumentumegyüttes egyik fő ajánlása egy, a háztartások épületeit és közlekedését sújtó új, központi karbonárazási rendszer bevezetése - írja a Századvég az állásfoglalásban.
Az előterjesztett jogszabály várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket és társadalmi támogatottsága alacsony, ezért a Századvég nem javasolja bevezetését.
Ursula von der Leyen, az intézmény több vezetőjével közösen, július 14-én mutatta be az Európai Bizottság fél éve várt klímavédelmi javaslatcsomagját. A dokumentumok elkészítése mögötti elsődleges motiváció a Tanács által tavaly decemberben elfogadott, 40-ről 55 százalékra megnövelt 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés volt.
A kiadott csomag a megemelt klímavédelmi ambíció gyakorlati megvalósítását elősegítő, bizottsági ajánlásokat mutatja be, amelyek elfogadásáról a Parlament és a Tanács dönt majd. A csomag kritikus eleme egy új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer bevezetése, ami a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné.
A módosítással a kis szennyezők szabályozása tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe kerülne, ami jövedelmi helyzettől, földrajzi adottságoktól és egyéb különbségektől független, egységes karbonárakat eredményezne. A javaslat a háztartások számára megfeleltethető egy új karbonadó bevezetésével, ami valamennyi tagállamban azonos mértékben emelné meg a rezsidíjakat és az üzemanyagárakat. A jogszabálytervezettel kapcsolatban az alábbi négy fő aggály azonosítható.
I. Alacsony környezetvédelmi hatás
Míg a vállalatok számára elegendő erőforrás áll rendelkezésre egy bevezetett környezetvédelmi adó miatti áremeléshez történő rugalmas alkalmazkodásra, a háztartások mozgástere jóval szűkebb. A lakossági fogyasztók épületeinek és közlekedési eszközeinek energiahatékonysága, valamint az azokban felhasznált tüzelőanyag típusa olyan adottságok, amelyeket anyagi és egyéb okból nehezen tudnak megváltoztatni. Egy, a háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés tehát csak minimális mértékben eredményezné a fogyasztás (és így a károsanyag-kibocsátás) csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedése lenne.
II. Méltánytalanság
Az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag kibocsátásai után. Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra, ami csökkentené a tagállamok közötti kohéziót, így ellentétesen hatna az Európai Unió alapértékeivel.
III. Tagállami szabályokhoz való illeszkedés hiánya
Az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Ezek a szabályrendszerek többnyire többdimenziós, tagállamonként eltérő súlyú célokat szolgálnak, az elérésükhöz szükséges komplex szabályozási eszközrendszerrel. A Bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, ráadásul jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna. Például mivel napjainkban Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak, egy egységes központi adó bevezetése arányaiban a hazai háztartások energiaköltségeit növelné meg a legnagyobb mértékben.
IV. Társadalmi támogatottság hiánya
A Századvég korábban készített hazai és európai közvélemény-kutatási eredményei alapján az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését.
Arra, hogy milyen társadalmi következményei lehetnek egy, a brüsszeli javaslathoz hasonló szakpolitikai beavatkozásnak, jó példa Franciaország, ahol három éve egy újonnan bevezetett üzemanyagadó miatt robbant ki a nemzetközi sajtóban sárgamellényes tüntetésként elhíresült társadalmi elégedetlenségi hullám.
A Bizottság javaslata tehát Európa-szerte jelentős lakossági energiaár-növekedést okozna, ami különösen kedvezőtlenül érintené a magyar családokat és veszélyeztetné a Magyar Kormány Rezsicsökkentési Programjának eredményeit. Súlyos negatív társadalmi hatásai és elhanyagolható környezetvédelmi haszna miatt a Századvég a jogszabályjavaslatot– jelenlegi formájában – nem tartja elfogadhatónak.
Magyar vétó az észszerűségért
Fontosnak tartja a kormány a károsanyag-kibocsátás csökkentését, de az Európai Unió a globális emisszió hét százalékáért felel – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a tagállamok többsége az eddigi vállalásokat sem tartotta be, ehhez képest az Európai Unió a lakossággal fizettetné meg a klímaterv költségeit.
Ez, és a rezsicsökkentés eredményeinek veszélyeztetése a magyar kormány számára elfogadhatatlan, ezért nem fogja megszavazni, és mivel egyhangúságra van szükség a döntésben az EU nem fogja tudni bevezetni a szabályozást.
