- A Momentum volt politikusa felismerte, hogy egykori pártja is belesétált Gyurcsány Ferenc csapdájába.
- Így a többi baloldali formációval együtt statisztaszerepbe került a 2010 előtti baloldali világ restaurációját célzó Gyurcsány-színdarabban - fogalmaz a Századvég elemzése.
- Az előválasztás ennek köszönhetően nem a baloldali szavazók valódi döntési lehetőségének megteremtéséről szól, hanem – a választás illúzióját kínálva – politikai fegyverré vált a gyurcsányi hatalmi gépezet kezében.
A balliberális tömb ugyan hónapokig készült az előválasztások előkészítésére, valódi versengés, illetve az ország jövőjével kapcsolatos szakmai elképzelések ütköztetése helyett azonban sorozatos visszalépésektől, háttéralkuktól, kizárási hullámoktól hangos a közbeszéd.
Több jel is arra mutat, hogy a baloldali pártelitek az előválasztás intézményét pusztán díszletként kívánják felhasználni, miközben lépésről lépésre haladnak a gyurcsányi forgatókönyv megvalósítása felé.
A Századvég mérlegre tette a közelmúlt azon balliberális eseményeit, amelyek a volt miniszterelnök hatalmi ambícióit szolgálják. Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc évek óta szisztematikus építkezést folytat, melynek célja a hatalomba való visszatérésének előkészítése.
E folyamatban kitüntetett helyet foglal el volt pártjának, az MSZP-nek a bekebelezése, melyhez szemmel láthatóan az előválasztásokat is fel kívánja használni a Demokratikus Koalíció vezére. Sokatmondó, hogy a gyurcsányi machinációk eredményeként a szocialista párt egykori elnöke, Molnár Gyula is távozni kényszerült az MSZP-ből, miután vitatott körülmények között bejelentette, hogy a következő országgyűlési ciklusban a DK képviselőcsoportjához fog csatlakozni.
Hasonló sorsra jutott a szocialisták pécsi politikusa, Szakács László, Juhászné Lévai Katalin, egykori Hajdú-Bihar megyei pártelnök, továbbá Mokrai Mihály, a párt miskolci képviselője, akik szintén a Demokratikus Koalícióhoz fűződő kapcsolataik miatt kerültek kizárásra az MSZP-ből – olvasható a Századvég oldalán.
Gyurcsány Ferenc két legyet üthet egy csapásra e fejleményekkel, hiszen egyrészt baloldali húzónevekkel bővülhet saját politikai közössége, másfelől pedig tovább súlyosbíthatja az évek óta káderhiánnyal küzdő szocialisták belső válságát.
A szóban forgó események is bizonyítják, hogy a volt kormányfő februári kijelentése, miszerint a következő egy évben sokat fogják hallani az én nevemet nem pusztán politika blöff volt, hanem a gyurcsányi stratégia lényegének körvonalazása. A felvázolt képbe illeszkedik, hogy egyértelműen Gyurcsány Ferenc akciói dominálják a baloldali pártelnökök kommunikációját.
A DK elnöke többek között krákogással, narancslé helyett vízivásra buzdítással, valamint férfiszerelmi fantáziákra utaló Facebook-bejegyzésekkel tereli magára a sajtó figyelmét. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások célja, hogy – az előválasztási felkészüléssel kapcsolatos, a volt miniszterelnöknek kedvező folyamatokon túlmenően is – a Demokratikus Koalíció álljon a baloldali közbeszéd fókuszában, minimálisra csökkentve a szövetséges pártoknak jutó médiateret.
Elgondolkodtató, hogy – egyebek mellett az előbbiekben érintett tényezők miatt – a balliberális gondolkodók körében is egyre több kritika éri az előválasztások alakulását.
Radnóti András, a Momentum egykori külpolitikai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előválasztás valójában kiüresedett, változtatásra alkalmatlan, a választók helyett a pártvezetők közti alkuk határozzák majd meg a közös lista összetételét. A baloldali véleményformáló szerint a Demokratikus Koalíció, az MSZP, illetve a Jobbik által uralt, esetlegesen megalakuló kormányból csak a 2002–2010 közötti rend helyreállítása következhet. A Momentum volt politikusa felismerte tehát, hogy egykori pártja is belesétált Gyurcsány Ferenc csapdájába, így a többi baloldali formációval együtt statisztaszerepbe került a 2010 előtti baloldali világ restaurációját célzó Gyurcsány-színdarabban.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az egyes önkormányzatokban hatalomra került baloldali koalíciók instabillá válása, illetve felbomlása ugyancsak a volt kormányfő érdekeit szolgálja.
Többek között Pécsen, Baján, Egerben, Szolnokon, valamint Szekszárdon balliberális belháborúk zajlanak, az együttműködés meggyengülése vagy szétesése esetén pedig még inkább felértékelődik a helyben legerősebb baloldali erő (tipikusan a Demokratikus Koalíció) szerepe. A rivális ellenzéki pártokkal szembeni erőfölény kihasználása évek óta alkalmazott, bevett stratégia Gyurcsány pártjában, a kisebb balliberális formációk kiszorítása az önkormányzati politizálás keretében – az előválasztási háttéralkuk mellett – tovább erősíti a DK országos dominanciáját a baloldalon.
Összefoglalva kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció szigorú kontroll alatt tartják az előválasztás folyamatát, gondosan ügyelve arra, hogy a procedúra ne akadályozza, hanem elősegítse a hatalmi-politikai érdekeik érvényesülését. Az előválasztás ennek köszönhetően nem a baloldali szavazók valódi döntési lehetőségének megteremtéséről szól, hanem – a választás illúzióját kínálva – politikai fegyverré vált a gyurcsányi hatalmi gépezet kezében.
