- Az új energiacsúcs ismét megmutatta, hogy a megújulók nem képesek az alap ellátásbiztonságot garantálni az áramtermelésben.
- Az időjárásfüggő megújulók (szél-, naperőművek) a kiépített kapacitásaiknak csak a 11%-át adták le akkor, amikor a legnagyobb szükség volt az elektromos áramra.
Az elmúlt években rendre megdőltek a nyári fogyasztási csúcsok. 2019. június 27-én 23,1 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett 6633 MW volt ez az érték. Idén június 24-én 19 óra körül – az előző napok csúcsai után (6660 és 6814 MW) - újabb nyári rendszerterhelési csúcs született 6940 MW (15 perces) értéken, 30,2 Celsius-fok napi átlaghőmérséklet mellett - írja Hárfás Zsolt az Origón.
A fenti értékből a villamosenergia-import 2614 MW volt, azaz az elfogyasztott áram több mint 37 százaléka külföldről érkezett.
Ha nincs a hat szomszédos országból kapott import, AKKOR PÉLDÁUL MINDEN HARMADIK LÉGKONDICIONÁLÓT LE KELLETT VOLNA KAPCSOLNI, MERT AZ ELLENZÉK ÁLTAL FAVORIZÁLT IDŐJÁRÁSFÜGGŐ MEGÚJULÓK E NYÁRI KORA ESTÉN SEM REMEKELTEK.
Ezt már télen is láthattuk tőlük. Ami érdekes és új, az az új nyári csúcsérték, amely mindössze 179 MW-tal marad el az idén február 11-i 7119 MW-os téli rendszerterhelési csúcstól.
Ebben a hazai gazdaság berobbanása mellett most döntő szerepet játszott a tartós hőség miatti klíma- és hűtőberendezés-használat. Ez végül is jó, hiszen jelzi az életszínvonal emelkedését, ugyanis egyre többen engedhetik meg magunknak a légkondicionálás kényelmét és a magasabb áramszámlát.
A csúcs idején az időjárásfüggők a kanyarban sem voltak
A hazai rendszerirányító, a MAVIR (15 perces) nettó adatai alapján az új csúcs időszakában az atomerőmű stabilan 1837 MW-ot, a szenet használó Mátrai Erőmű 529 MW-ot, a különböző gázerőművek pedig 1086 MW teljesítményt biztosítottak.
A szélerőművek a rekkenő hőségben, amikor jóformán szellő sem rebbent, ténylegesen mindössze 59 MW teljesítményt adtak, holott 320 MW a beépített kapacitásuk.
Gondolnánk, hogy a hazai naperőművek legalább csúcsra jártak. Mégis azt látjuk, hogy amikor égető szükség lett volna az általuk termelt áramra, mindössze 158 MW-tal szerepeltek a termelésben, holott az ellenzéki politikusok által büszkén emlegetett beépített teljesítményük, az 1600 MW már közelíti a paksi blokkok együttes teljesítményét.
A háztartási méretű naperőművek is hasonló arányú, töredékteljesítményt adtak.
EZÉRT IS VOLT SZÜKSÉG A 2614 MW IMPORTRA, HISZEN AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ MEGÚJULÓK BEÉPÍTETT KAPACITÁSÁNAK CSAK 11 SZÁZALÉKA ÁLLT RENDELKEZÉSRE A CSÚCS IDEJÉN.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a forróság sem tett jót a napelemeknek, miután a kánikulában visszaesik a teljesítményük. A többi hazai erőmű – víz, biogáz, stb. – mintegy 220 MW összteljesítményt biztosított, ami az importhoz viszonyítva elenyésző.
Az új, nyári fogyasztási csúcs amellett, hogy ismét rávilágított az ellenzéki politikusok teljes szakmai hiányosságára, megmutatta, hogy a növekvő hazai villamosenergia-igényeket és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket csak akkor lehet biztonságosan kielégíteni, ha újabb zsinóráram termelésére alkalmas erőművek épülnek Magyarországon.
A hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében ugyanis feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben elegendő villamos energiát termelni.
A Paks II. Atomerőmű két új, VVER-1200 típusú blokkja ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet is kell építeni. Mindez nem jelenti azt, hogy a hazai célkitűzéseknek megfelelő, egészséges energiamixben ne lenne helye a megújulóknak, különösen a naperőműveknek, de ezeket reálisan, szakmai alapon kell értékelni, hiszen időjárás- és napszakfüggő energiaforrásról van szó, amire nem lehet az alapellátást építeni.
