- A német Zöldeknél egy SA vezető náciból lett zöld párttag, majd Bundestag-képviselő, gyakorló pedofil volt a pedofília legalizálásának leghangosabb szószólója.
- Egészen 1993-ig az ökopárt programjának része volt a kiskorúakkal való – mindkét fél szabad akaratát feltételező – szexuális kapcsolat legalizálása.
- Németország mellett a francia és az olasz baloldalon is évtizedekig megtűrt jelenség volt a pedofília.
- De fény derült arra is, hogy számos baloldali gyermeksegítő központ, például Berlin-Kreuzbergben, egyszerűen pedofilok kezében volt.
A nyolcvanas években nyugat-európai baloldali értelmiségiek és pártok a homoszexualitást és a pedofíliát egyaránt dekriminalizálni akarták - írja egy nagy összefoglalóban az Azonnali.
A német Zöldek 1980-ban még csak a második pártkongresszusukat tartották, de máris éles vita bontakozott ki rajta.
Miközben a párt egységesen támogatta az abortusztilalom és a homoszexuálisok diszkriminációjának feloldását, egy kisebb, párton belüli csoport egy másik ügyet is elővett: a kiskorúakkal folytatott szexuális kapcsolat legalizálását.
A német büntetőtörvénykönyv 174. és 176. cikkélyeiről volt szó, amelyek – bizonyos körökben 16 vagy 18 év – általánosan 14 év alattiakkal büntetni rendelte a szexuális kapcsolatot.
Az akkori Zöldeken belüli egyik platform szerint ez sértette a szexuális szabadságot. Úgy vélték, hogy a 14 év alattiaknak is lehet már szabad akaratuk abban a kérdésben, hogy akarnak-e (és kivel) szexuális kapcsolatot létesíteni, azaz esetükben is – mint minden más esetben – csak akkor tiltották volna a szexuális kapcsolatot, ha az nem a két fél beleegyezésén alapul.
A Zöldek kongresszusa erre rá is bólintott, és egészen 1993-ig az ökopárt programjának része volt a kiskorúakkal való – mindkét fél szabad akaratát feltételező – szexuális kapcsolat legalizálása.
Az, hogy ebben a kérdésben homoszexualitás és pedofília összemosódott, már az említett platform nevéből is látszik: ez volt a "Melegek, Pederaszták és Transzszexuálisok Szövetségi Munkacsoportja", amely minden irányba – tehát nemcsak az azonosneműség, de a kiskorúság kérdésében is – pusztán a szabad akaratot tette volna meg a szexuális kapcsolat létesítéséhez szükséges egyetlen elvárásként.
A gondolat, hogy a szexuális szabadságot a kiskorúakra is ki kellene terjeszteni, nem volt ismeretlen, már a 20. század elején is megjelent reformpedagógiai körökben. Noha a pedofília már az antik görögöknél és rómaiaknál is jelen volt – nem utolsósorban több számos filozófusuk is pedofil volt –, különösen a múlt századelő naturalista, természetbarát és egyéb reformmozgalmai vették elő a témát.
A természetközeliséget nem csak kirándulásokkal, de mondjuk a nudizmus támogatásával is hirdető német ún. Wandervogel-mozgalomban több pszichológus is a gyerekkori szexualitás szabad megélését hirdette. Hans Blüher, a Wandervogel-mozgalom egyik ideológusa bevallottan – ahogy akkor mondták – pederaszta volt, azaz szexuális viszonyt folytatott kiskorúakkal. A pedofília a kor reformiskoláiban is megjelent, az első német reformiskola alapítóját, Gustav Wynekent 1921-ben el is ítélték gyerekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakért.
A téma aztán az 1968-as szexuális forradalom farvizén ismét megjelent. Az alternatív életmódot hirdető német Indiánközösség volt többek között az, amely a gyerekek és felnőttek közötti "szabad szerelmet" hirdette.
A követelés alternatív keresztény közösségben is hallható volt: a nyugatnémet Dachsbergben a keresztény Emmausz-közösség hozott létre egy gyerektábort, ahol – amint mára kiderültek az esetek – a főleg az akkoriban alakuló Zöldekkel kapcsolatban álló vezetők rendszeresen molesztálták vagy megerőszakolták a gyerekeket.
A pedofil világ és a Zöldek közötti egyik fontos kapcsolat Werner Vogel, egykori náci párttag volt, aki magát "gyermekjogvédőnek" tartva szorgalmazta – és sajnos gyakorolta – a pedofíliát. Az egykori náci Vogel 1983-ban zöld politikusként bekerült a Bundestagba – ekkor jutott be először az ökopárt a bonni parlamentbe –, ahol korelnökként ő tartotta a nyitóbeszédet is.
A reformpedagógiai pedolfília vádja Daniel Cohn-Bendit, egykori zöld európai parlamenti képviselővel szemben is megfogalmazódott. Cohn-Bendit az egyik könyvében ugyanis leírta, hogy amikor Frankfurtban volt óvóbácsi, megfigyelte: a kislányoknak örömet okozott a sliccének húzogatása.
Egy másik zöldpolitikus, a mostanra már (drogügye miatt) visszalépett, homoszexuális Volker Beck viszont valóban egyértelműen azt szorgalmazta egy elemzésében – híven pártjának programjához –, hogy a gyerekkori szexualitást dekriminalizálják.
Beck az írásában a homoszexuálisok jogaiért folytatott harcot a pedoszexualitás "felszabadítása" felé vezető út egyik állomásának állította be. Szerinte a homoszexualitás legalizálásával meg lehet változtatni azon "szexuálrepresszív klímát", amely miatt a német jog akkor is – és ma is – tiltja a gyerekekkel folytatott bárminemű szexuális kapcsolatot.
Volker Beck egy 2013-as interjújában maga is elismerte, hogy a hatvannyolcas mozgalomban kritikátlanul fogadtak el minden ötletet, amely a szexualitás felszabadítását érintette. Ennek kapcsán azt állította, hogy a korai melegmozgalom se határolódott el élesen a pedofiloktól, hanem úgy tettek, mintha az azonos neműek szexuális szabadságáért ugyanúgy küzdeni kellene, mint a gyerekkori szexualitásért.
A pedofília legalizálásának követelése a francia baloldalon is megjelent – és ott is összekapcsolódott a homoszexualitás legalizálásával. Az egyik legismertebb botrány az orosz arisztokrata családból származó Gabriel Matzneffhez kapcsolódik. Az író 1974-ben megjelentett egy könyvet (A 16 éven aluliak), amelyben egyértelműen a pedofília mellett állt ki.
1977-ben pedig közzétett a pedofília legalizálása mellett egy nyílt levelet a Le Monde napilapban, amelyet többek között Jean-Paul Sartre filozófus, Simone de Beauvoir feminista filozófus (Sartre felesége), vagy a későbbi szocialista kulturális miniszter, Jack Lang is aláírt. A büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségével azonban csak 2019-ben konfrontálódott, amikor Vanessa Springora francia írónő a könyvében azt állította: Matzneff-fel 14 évesen szexuális viszonyt folytatott (noha a francia jog szerint 15 év a beleegyezési korhatár).
Noha ezen konkrét esetben – az elévülési idő miatt – már nem tudott az ügyészség lépni, 2020 óta több ügyben is nyomoznak Matznieff ellen, akivel szemben azóta többen is megfogalmazták a vádjukat: kiskorúakkal folytatott szexuális viszonyt. A a homoszexuális egykori francia filozófussal – a heteronormativitást eleve a társadalmi elnyomás eszközének tartó – Michel Foucault-val szemben is felmerült a gyanú: amikor Tunéziában élt, kiskorúaknak fizetett volna, hogy temetőkben közösülhessen velük. A vádat azonban csak hallomásokra alapozta hozta elő egy ismert konzervatív irodalmár. Amikor a Jeune Afrique hetilap a helyiek között érdeklődött – akik még ismerhették Foucault-t –, senki nem emlékezett pedofil tettre, bár Foucault dicsérte az arab kisfiúk szép testét.
Az olasz baloldalon is jöttek elő hasonló ügyek
Ott főleg az ifjúsági központok szolgáltak arra, hogy a pedofilok megjelenhessenek reformpedagógiai köntösben. Ennek egyik ismert esete volt a 2017-ben pedofíliáért elítélt Rodolfo Fiesoli, akinek baloldal-alternatív ifjúsági központját előtte a baloldali toszkán kormányzat támogatta 1997 és 2010 között.
Szabad akarat se kell hozzá
A pedofíliát azonban bizonyos körökben nemcsak akkor támogatták – és sajnos gyakorolták –, ha a gyerek úgymond abba beleegyezett volna (most attól tekintsünk is el, hogy egy ilyen beleegyezés mennyire lehet komoly), de több olyan eset is volt – főleg a nyugati reformpedagógiai és alternatív-keresztény iskolákban –, ahol egyértelmű megerőszakolásokra került sor.
Ennek egyik legismertebb példája a német Odenwald bentlakásos iskola, amely ráadásul a német elit körében volt igen kedvelt.
1999-től kezdett el kiderülni, hogy a liberális és reformszemlélet színfala mögött kemény hierarchia, erőszak, brutalitás és homo- vagy heteroszexuális molesztálás jellemezte a mindennapokat. De arra is fény derült, hogy számos baloldali gyereksegítő központ – például Berlin Kreuzberg negyedében – gyakorlatilag pedofilok kezében volt.
