- Ezt Merkel kancellár nyilatkozta a NATO brüsszeli közgyűlését követő sajtótájékoztatóján.
- Hasonló szellemben nyilatkozott Emmanuell Macron francia elnök, és a belga miniszterelnök is.
- Az új hidegháború elkerüléséének érdekében nyilatkozott Szijjártó Péter külügyminiszter is.
A NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia a Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot – mondta Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján.
"Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát" – mondta Angela Merkel, aki szerint Kína több területen vetélytárs, de sok más területet érintően szövetséges. A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel – mondta Merkel.
Macron: Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően
Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Azt mondta, Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. A NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.
Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról – mondta Macron.
De Croo: A közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igényt
Alexander De Croo belga miniszterelnök a Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a távol-keleti ország világhatalommá válik, mind gazdasági, mind katonai értelemben, ami azt jelenti, hogy a szövetségnek tisztában kell lennie a prioritásaival Peking vonatkozásában. Világosnak kell lenni abban a tekintetben, hogy a NATO értékalapú szervezet, ami az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokrácia erejét hangsúlyozza. Gazdasági oldalon az üzenet szintén világos: a közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igény – mondta.
De Croo szerint szoros együttműködésre van szükség Washingtonnal, de az elmúlt évek egyértelművé tették azt is, hogy az európaiaknak ki kell bújniuk az USA árnyékából, és meg kell határozniuk a saját prioritásaikat.
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a Törökország és Görögország között régóta fennálló vitás ügyek rendezése érdekében folytatott, 5 éve megszakadt tárgyalások újjáélesztése a "stabilitást és a jólétet" szolgálja a földközi-tengeri régióban.
A Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett nagy kiterjedésű földgázmezőre vonatkozó jogaikkal kapcsolatban kiújult feszültségekről Erdogan azt mondta: Görögország Ankara "szomszédja és szövetségese, a párbeszéd csatornáinak felélesztése és a kétoldalú kérdések megoldása régiónk stabilitását és jólétét szolgálja".
Erdogan nehezményezte, hogy a szövetségesek nem támogatják kellően Törökországot a terrorizmus elleni küzdelmében. Törökország az összes vonatkozó nemzetközi platformon, különösen a NATO-ban a terrorizmus elleni küzdelem élvonalában áll, az Iszlám Állam kb. 4000 harcosát "semlegesítette" a határokon átnyúló műveletekben – mondta.
Törökország az egyetlen NATO-szövetséges, ami szemtől szemben küzdött és fiait adta a terrorizmus leküzdésének sikeréért – mondta Erdogan, aki sajnálatát fejezte ki, hogy az országa nem kapta meg azt a szolidaritást a szövetségeseitől és partnereitől, amit várt a terrorizmus elleni harcban.
